2022.március 24. Tavasz van!

Tavasz van. Napsütés és hosszú nappalok. Szikrázó reggelek. Felszabadult lélegzés és az emberek szívét feszítő boldogság-hullám. Mindenki a szabadba vágyik. Sétáló, mosolygó emberek mindenütt. Végre!

Aztán hirtelen csönd. Ott motoszkál az agyunk hátsó részében elbújva a félelem. Az aggódás. Alig egy pillanatig éreztük csupán, hogy van kiút a járvány sötét éveiből, végre minden a régi lesz, amikor váratlanul ránk szakadt az újabb, még nagyobb csapás: a Háború. Szorongunk és nem látjuk a jövőt. Ebben a pillanatban minden lehetséges. Egy biztos, egy őrült elme áldozata lett a világ. Ezen nem lehet vita, itt egy agresszor tart sakkban népeket. Fenyeget és zsarol. Mint minden őrültnek, ennek is vannak hívei, akik szerint a világ a hibás. A Nyugat. Mert megharagították. Mert provokálták. Megsértették. Cserébe felrobbantja a világot, mert megteheti. Tudja, hogy neki nincs sok hátra, mit érdekli őt a jövő. Beteg öregember. Ha ő meghal, minek éljen bárki más. Azért neki biztos, ami biztos, jó előre megépített atombiztos bunkere van, felszerelve minden luxussal. Egy ideig kitartana. Végül is, minden az övé lesz, az egész kiürült, halott világ. Csak ki ne merészkedjen a friss levegőre.