Ha tudtam volna, hogy ennyi csak az Élet,

Hogy szitakötő szárnyán észrevétlen surran,

Hogy átlátszó, mint a vízcsepp az út porán, mely

Kiszárad nemsoká...

Nem tudtam. Tudhattam volna!

Ha hallgattam volna a Bölcseket, 

Kik ezredévek óta verselik,

Mutatják, tanítják, mennyit érsz, 

Mi végre élsz és mennyit élsz. Ha tudtam volna!

Ha tudtam volna, hogy figyelnem kell, hogy

Nem jön vissza, mit unottan egykor félredobtam, 

Mert időm az végtelen.

Ha tudtam volna, hogy az lesz az utolsó fénysugár szememben,

Ha tudtam volna, hogy az a hang végül halkul el:

Nem tudtam! Tudhattam volna!