Nagy bajban vagyunk. Világháború réme fenyeget. Ha logikusan keressük az okokat, mi vezetett idáig, akkor nem csodálkozunk. Minden erre mutat. Lefogadom, hogy egy MI (Mesterséges Intelligencia), ha  betáplálnánk az összes  jelenlegi és közelmúltbeli világpolitikai eseményeket, tényeket, informatikai adatokat, ami csak létezik, akkor nagy eséllyel ezt az eredményt hozná ki. De MI nélkül is egyértelmű, hogy rossz vágányra került a világ. Újból. A világháló, amely elvileg az emberiség javát kellene hogy szolgálja, a tudást, a tudományt, az ismereteket kellene hogy elterjessze a legsötétebb régiókba is, nagyban felelős azért, ami zajlik. Egyenlővé tette a valóságot a hazugsággal, a tudást a tudatlansággal, az emberséget az embertelenséggel. Ezzel egyidejűleg értékét vesztette a tudás, a művészet ledegradálódása pedig magával hozta az agressziót, a hatalmmániákusok felemelkedését.  Könnyű ma  néptömegeket  lebutítani és ezáltal uralni. Efelé haladunk rohamléptekkel és nem csak nálunk.

Ennek az attitüdnek súlyos következményei vannak. Saját bőrünkön is érezzük már, lépten-nyomon tapasztaljuk az önzést, a részvétlenséget és gátlástalan nyomulást. Ennek van ma virágkora. Nekem jó, mit érdekel a másik ember szenvedése, nyomora, elfordítom a fejem. Sőt, még facsarok rajta egyet, ha hasznom is van belőle. Ha nincs, még akkor is. Jó érzés, hogy más a szerencsétlen és nem én. Különben is, ő a hibás, miért van ott. "Miért ment oda". Miért olyan hülye és szerencsétlen. Miért ott született.

Nem fogja fel az emberiség, hogy egy csónakban evezünk, mi emberi lények, itt a Földön. Ez a gyönyörű, egyedi bolygó senkit sem jogosít fel arra, hogy kisajátítsa mások rovására. Senkit sem jogosít fel, hogy tönkretegye. Ha elpusztul, elpusztulunk mindnyájan. Nem lesz jövője az utódainknak. Mi tesszük ezt velük, a saját gyerekeinkkel, unokáinkkal, akikre a szenvedést hagyjuk.   A mai "nemzeti"-nek hazudott kormányok szerte a világban az önzésre építenek. Azzal tudnak hatalmat szerezni és hatalomban maradni, hogy más népek rovására politizálnak, gyűlöletet, agressziót gerjesztve. Ember gyilkol embert. Micsoda diszharmóniája ez a természetnek! Hiszen nem a táplálékszerzés kényszere motiválja a gyilkolást, hanem a pénz és a hatalom megszerzése. Ez pedig azt jelenti, hogy nem a Föld globális érdekeit szolgálják, hanem annak lerablását, tönkretételét. Az emberiség fennmaradásának, boldogulásának feltétele lenne a Föld értékeinek okos és igazságos felhasználása. Ez azonban ellentétes a politikusok érdekeivel, akik egyes népcsoportokat, nemzeteket halálba kergetnek, tönkretesznek, leigáznak.  A politikának, a hatalmon lévő politikusoknak csak a ma, a most  számít, ma akarnak uralkodni. Kit érdekel, hogy mi lesz az utódokkal, ők most, azonnal akarják a hatalmat. Mindent. A szenvedő nép pedig bénultan asszisztál a beteg, hatalommániás egyedek ambicióihoz ahelyett, hogy elzavarná őket. Nincs senki, aki érdek nélkül, objektíven, mintegy felülről látná a világ alakulását, eligazítaná a tanácstalan embertömeget, utat mutatna. Ezt a feladatot látta el a történelem kezdetétől az összes vallás, amelynek papjai mára szintén az aktuális hatalom kiszolgálójává és haszonélvezőivé váltak, vagy a hatalmat gyakorolják maguk is, visszaélve a népek  bizalmával, vak hitével. Úgyhogy senkitől sem várhatjuk el, hogy megment bennünket, ha magunk vágjuk a fát saját magunk alatt. Azért remény mindig van, amíg élünk.